2026. január 14-én a Munkaügyi, Családügyi, Ifjúsági és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium hivatalos álláspontot közölt, amely tisztázza a belső szabályzat jóváhagyási módját az adminisztrációs területeken, megerősítve, hogy ezt a polgármester rendelkezése alapján jóváhagyják, és nem a helyi tanács határozatával. Ez a tisztázás az Asociația Comunelor din România (ACoR) által benyújtott kérelem nyomán történt, amely felhívta a figyelmet a helyi közigazgatás szintjén fennálló nem egységes értelmezésekre.
A CoR beavatkozása a munkajog alkalmazásában felmerült gyakorlati nehézségek miatt történt, különösen a 241. cikk alapján, amely a közigazgatási egység vezetőjének minőségével és a döntéshozatali és végrehajtó hatóságok közötti hatáskörmegosztással kapcsolatban a közigazgatási és területi törvénykönyv rendelkezéseivel együtt. A gyakorlatban egyes közigazgatási egységek a helyi tanács határozataik révén elfogadták a belső szabályzatot, míg mások a polgármester rendelkezéseit alkalmazták, ami adminisztratív koherenciában és jogellenességi kockázatokkal járt.
A CoR részére elküldött hivatalos válaszában a Munkaügyi Minisztérium pontosítja, hogy a Munka törvénye szerint a belső szabályzat olyan jogszabály, amely szabályozza a munkáltató és a munkavállalók jogait és kötelezettségeit, a fegyelmi eljárásokat, a magatartási szabályokat és egyéb olyan kérdéseket, amelyek kizárólag a munkakörülményekkel kapcsolatosak. Azat a belső szabályzatot a munkáltató állítja össze a szakszervezet vagy a munkavállalók képviselőinek konzultációját követően, adott esetben, és ez nem olyan általános érdekű jogszabály, amely a szavazati jogú hatóság hatáskörébe tartozik.
Ezeknek az elveknek a közigazgatási egységek esetében történő alkalmazásával a minisztérium megállapítja, hogy a belső szabályzat kidolgozása és jóváhagyása feladatát az önkormányzat törvényes képviselője, azaz a polgármester látja el. A közigazgatási törvény szerint a polgármester a munkáltatói feladatokat látja el, kezeli a szakhatóság személyzetének munkaképtelenségi eljárásait és képviseli a közigazgatási egységet a munkajogilapban. Ennek megfelelően a belső szabályzat jóváhagyása a polgármester rendelkezése alapján történik, és nem a helyi tanács határozatával.
Ez a megkülönböztetés jogi szempontból alapvető jelentőségű. A helyi tanács, mint deliberatív hatóság, jogi vagy egyéni határozatokat hoz a helyi érdeket érintő területeken, de nem léphethethethet be a polgármester szakértői szerveinek munkakörében. A helyi tanács bevonása a belső szabályzat elfogadásába olyan irányba vezetne, hogy túllépné a törvényes hatáskörön, és valódi kockázatot jelentene a bírósági felülvizsgálat nélkül elfogadott közigazgatási aktusok érvénytelenségének.
Az ACoR kiemelte, hogy a Munkaügyi Minisztérium véleménye hozzájárul egy olyan kérdés tisztázásához, amely zavart és nem egységes gyakorlatot eredményezett a helyi önkormányzatoknál, és egyértelmű jogi keretet biztosít a közigazgatásban a munkáltatói feladatok ellátásához. Az egyesület lépése nem csak a munkajogszabályok helyes alkalmazásához, hanem a helyi szintű adminisztráció és a jó kormányzat erősítéséhez is releváns.
A gyakorlati szempontból ez a tisztázás arra kényszerít, hogy újraértelmezzük az egyes önkormányzatokban már elfogadott adminisztratív aktusokat, és ott, ahol a belső szabályzatot helyi tanács határozatával jóváhagyták, a bírósági eljárást helyettesítő intézkedésként a polgármester rendelkezéseinek kiadása révén. A Munkaügyi Minisztérium által meghatározott szabály egy egységes alkalmazása csökkenti a jogi kockázatokat és biztosítja a hatályos jogszabályoknak való megfelelést.
